Az elektromos készülékek áramellátáshoz való csatlakoztatásának fontos elemeként tápkábel dugó betét tű úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen a különböző országok és régiók elektromos szabványainak a kompatibilitás, a biztonság és a könnyű használat érdekében. Az elektromos hálózati rendszerek, feszültségek, frekvenciák és a különböző helyeken érvényes biztonsági előírások eltérései miatt jelentős különbségek vannak a tápcsatlakozók alakjában, méretében és elrendezésében. Ez a cikk elemzi a különböző országok és régiók dugaszoló tűi szabványai közötti főbb különbségeket és azok okait.

1. A tűszabványok legfontosabb paraméterei
Csapok száma

A dugó az elektromos berendezés igényei szerint két vagy három érintkezős. A három érintkező egy extra földelő érintkezővel rendelkezik az elektromos áram biztonságának javítása érdekében.
Csap alakú

A csapok lehetnek hengeresek, laposak, négyzet alakúak stb. A konkrét alakot az elektromos érintkező stabilitása és a szabványos követelmények határozzák meg.
A csapok távolsága és méretei

A tűk közötti távolság, valamint az egyes tűk hossza és átmérője közvetlenül befolyásolja a dugó és az aljzat illeszkedését.
Csap elrendezés

A különböző szabványú csapok egyenes vonalakban, háromszögekben vagy más geometriai elrendezésben helyezkedhetnek el.
Névleges feszültség és frekvencia

A csatlakozótüskék kialakításának minden régióban alkalmazkodnia kell a hálózati feszültséghez (például 110 V vagy 230 V) és frekvenciához (például 50 Hz vagy 60 Hz).
2. A főbb országok és régiók csatlakozótűs szabványai
Kína (GB szabvány)

Csap alakja: lapos.
Tüskék száma: dupla tüske vagy három csap (a három csap Y alakban van elrendezve, középen a földelőcsappal).
Névleges feszültség: 220V, frekvencia 50Hz.
Jellemzők: A földelőtüskés kialakítás növeli az elektromos biztonságot, és széles körben használják más ázsiai országok, például Ausztrália szabványváltozataiban.
Egyesült Államok (NEMA szabvány)

Csapforma: lapos és hengeres kombinációja.
Tűk száma: Két érintkező (nem földelt) vagy három érintkező (földelve).
Névleges feszültség: 120V, frekvencia 60Hz.
Jellemzők: A tűk az egyik oldalon kissé szélesebbek, hogy megkülönböztessék a feszültség alatt álló vezetéket és a nulla vezetéket, megfelelve a polaritási követelményeknek.
Európa (CEE 7 szabvány)

Csap alakja: hengeres.
Tűk száma: dupla érintkező vagy három érintkező (három érintkező a földelő érintkezőt is tartalmazza).
Névleges feszültség: 230V, frekvencia 50Hz.
Jellemzők: Különféle csatlakozótípusokat használ, például német szabványt (F típus) és francia szabványt (E típus), de ezek részben kompatibilisek egymással.
Egyesült Királyság (BS 1363 szabvány)

Csap alakja: téglalap alakú.
Tűk száma: három érintkező (fordított háromszögben elhelyezve, a felső érintkező földelt).
Névleges feszültség: 230V, frekvencia 50Hz.
Jellemzők: A csatlakozók gyakran beépített biztosítékokkal rendelkeznek a nagyobb biztonság érdekében.
Ausztrália (AS/NZS 3112 szabvány)

Csap alakja: lapos, kissé elrendezve "nyolcas" alakban.
Tűk száma: dupla érintkező vagy három érintkező (három érintkező növeli a földelést).
Névleges feszültség: 230V, frekvencia 50Hz.
Jellemzők: Kinézetre hasonlít a kínai szabványos csatlakozóhoz, de a tűszög eltérő, és nem cserélhető közvetlenül.
Japán (JIS C 8303 szabvány)

Csap alakja: lapos.
Tűk száma: Két érintkező (nem földelt) vagy három érintkező (földelve).
Névleges feszültség: 100 V, frekvencia 50 Hz (Kelet Japán) vagy 60 Hz (Nyugat-Japán).
Jellemzők: Hasonló az amerikai szabványhoz, de a tűméret valamivel kisebb, így egyes eszközök nem cserélhetők fel.
India (IS 1293 szabvány)

Csap alakja: hengeres.
Tüskék száma: három tű (háromszögben elhelyezve).
Névleges feszültség: 230V, frekvencia 50Hz.
Jellemzők: A földelés kialakítása megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak, és széles körben használják Dél-Ázsia más országaiban.
3. A tűszabványok eltérésének okai
Az elektromos hálózat rendszerének különbségei

A különböző országok elektromos hálózatainak feszültsége és frekvenciája közvetlenül befolyásolja a csatlakozótüskék kialakítását, ezért gondoskodni kell arról, hogy a berendezés alkalmazkodjon a helyi elektromos viszonyokhoz.
Villamosenergia-biztonsági követelmények

A különböző országokban eltérő követelmények vonatkoznak a földelésre, a szigetelésre és az áramütés elleni védelemre, ami eltéréseket eredményez a tűk számában és elrendezésében.
Történelmi és technikai tényezők

A szabványok alakulását gyakran történelmi tényezők befolyásolják. Például a brit csatlakozó biztosíték kialakítása a háború utáni elektromos felújítás szükségességéből származott.
Regionális kompatibilitási követelmények

Európa egységes CEE 7 szabványt fogad el, hogy elősegítse az elektromos termékek kompatibilitását a tagországok között, de más régiók inkább független szabványokon alapulnak.
4. Nemzetközi alkalmazkodás és jövőbeli trendek
Többfunkciós dugós kialakítás

Sok modern dugó multinacionális kialakítású, és alkalmazkodik a különböző országok aljzataihoz, hogy megfeleljen a globális utazási és exportszükségleteknek.
Környezetvédelem és miniatürizálás

A csatlakozócsapok kialakítása fokozatosan a könnyű és környezetbarát anyagok irányába fejlődik az erőforrás-felhasználás csökkentése érdekében.
Szabványosítási törekvések

Az olyan szervezetek, mint a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) keményen dolgoznak a globálisan egységes elektromos szabványok előmozdításán, de a teljes egységesítés megvalósítása továbbra is kihívásokkal néz szembe.